Szerző

Sofóniás próféta egyértelműen magas társadalmi helyzetű személy volt Júdában, valószínűleg a királyi ággal is rokonságban állt. A prófécia a szerző származásának bemutatásával kezdődik, ami szokatlan vonás a héber prófétai hagyományban. Sofóniás a negyedik nemzedék volt Ezékiás utódai sorában, aki Júda jelentős királya volt Kr. E. 715 és 686 között. E kijelentésen kívül semmi mást nem találunk származásáról. Míg Mikeás próféta körültekintő és együtt érző módon Júda népének problémáival foglalkozott, Sofóniás kijelentései sokkal nagyobb jártasságot mutatnak az udvari körökkel és az aktuális politikai kérdésekkel. Sofóniás minden bizonnyal ismerte az olyan kiemelkedő 8. sz.-i próféták írásait, mint Ézsaiás és Ámós, kiknek kijelentéseire utal, és feltehetőleg tudott az ifjú Jeremiás szolgálatáról is.

Időpont

Az 1:1. szerint Sofóniás Jósiás király uralkodása (Kr. E. 640-609.) alatt prófétált, tehát Jeremiás, Náhum és talán Habakuk kortársa is volt. Próféciája valószínűleg Jósiás uralkodásának viszonylag korai időszakában íródott, a király reformkísérlete előtt (amíg a Manasse és Amon uralkodása alatt kialakult állapotok még fennálltak), valamint az asszír Assurbanipál király 627-es halála előtt (míg Asszíria ereje teljében, bár fenyegetett helyzetben volt).

Háttér

Lásd Bevezetés Jeremiás és Náhum könyvéhez; lásd még 2Kir. 22:1-23:30; 2Krón. 34-35. és magy.

Szándék és téma

A szerző szándéka az volt, hogy bejelentse Júdának Isten közelgő ítéletét. Egy szkíta betörés Kánaánba adhatta a megfelelő alkalmat. Ez a vad, lovas nép a mai Dél-Oroszország területéről származott, de a Kr. e. 7. sz.-ra átvonult a Kaukázuson, és letelepedett az asszír birodalom északi területeinél. Asszíriának hol ellensége, hol szövetségese lett, s délre nyomult a Földközi-tenger vidékén a 620-as években, lerombolta Askelónt és Asdódot, s az egyiptomi határnál is csak Pszammetik fáraó győzelme állította meg. Végül is, a Sofóniás által megjövendölt pusztítás mégis a babiloniak kezéből származott, miután legyőzték Asszíriát, és megdöntötték ezt az ókori hatalmat.

Sofóniás fő témája az Úr közelgő napja (lásd Ézs. 2:11, 17, 20; Jóel 1:15; 2:2; Ám. 5:18; 8:9. magy.), amikor Isten keményen megbünteti a népeket, köztük a hitetlen Júdát. A más prófétákra is jellemző szemléletes képekkel ábrázolja az ítélet teljes borzalmát. De azt is kifejti, hogy Isten mégis könyörületes lesz népéhez; és más prófétákhoz hasonlóan, a végzetről szóló kijelentéseit Júda helyreállításának pozitív gondolatával zárja.

Kulcsszó: „az ÚR napja”

Kulcsversek: 1:14-15; 2:3.

Kulcsfejezet: 3.

Fókusza	Ítélet az ÚR napján					Üdvösség az ÚR napján
Versek	1:4.	2:4.	3:1.	3:8.	3:9.	3:14.	3:20.
Felosztása	Ítélet az egész földön	Ítélet Júda népén	Ítélet a környező népeken	Ítélet Jeruzsálem felett	Ítélet a földön	A megtérés ígérete	A megújulás ígérete
Tárgya	A harag napja					Az öröm napja
	Ítélet Júda felett					Újjáteremtés Júdáért
Helye	Júda és a nemzetek
Ideje	Kr. E. 630 körül

I.       ÍTÉLET AZ ÚR NAPJÁN. 1:1-3, 8.

A.     Ítélet az egész földön. 1:1-3.

B.     Ítélet Júda népén. 1:4-2:3.

1.                  Az ítélet oka. 1:4-13.

2.                  Az ítélet leírása. 1:14-18.

3.                  Felszólítás bűnbánatra. 2:1-3.

C.     Ítélet a környező népek felett. 2:4-15.

1.                  Ítélet Filisztea ellen (Nyugat). 2:4-7.

2.                  Ítélet Moáb és Ammon felet (Kelet). 2:8-11.

3.                  Ítélet Etiópia felett (Dél). 2:12.

4.                  Ítélet Asszíria felett (Észak). 2:13-15.

D.    Ítélet Jeruzsálem felett. 3:1-7.

1.                  A jeruzsálemiek igazságtalansága. 3:1-4.

2.                  Isten igazsága. 3:5-7.

E.     Ítélet az egész földön. 3:8.

II.    ÜDVÖSSÉG AZ ÚR NAPJÁN. 3:9-20.

A.     A megtérés ígérete. 3:9-13.

B.     A megújulás ígérete. 3:14-20.