Abdiás könyve

A könyv jellegzetessége

Abdiás könyve a legrövidebb könyv az Ószövetségben, mindössze 21 vers. Ennek ellenére rendkívül összetett alkotás. Egysége és felosztása megosztja a szakirodalmat. 1,1-14b és Jer 49,7-22 között irodalmi kapcsolat áll fenn. A próféta nevének a jelentése: „Obadja” azaz „Jahve Szolgája”. A prófétáról nevén kívül szinte semmit nem tudunk. Mindenesetre azt teljesen kizárhatjuk, hogy egy eredetileg névtelen irathoz hozzáillesztették volna az Abdiás nevet, így adva legitimitást az írásnak. A kutatók megállapodnak abban, hogy az írás és Abdiás összetartoznak. A könyv tartalmát röviden így foglalhatjuk össze: az ÚR napja Edomnak ítéletet, Sionnak üdvösséget fog hozni.

Abdiás könyvének történeti háttere

A könyv üzenete, hogy keleti arab törzsek inváziója fogja elsöpörni Edomot. A hagyomány alapján, Abdiás Ézsaútól származtatja az Edomiakat. Edom, a Holt-tengertől délre található sziklás területen fekszik. Egyik kiemelkedő katonai erődítménye Szela városa, amely a későbbi elnevezésén vált igazán híresség Petra néven. Edom országa Dávid óta, Izrael hűbéresei közé tartozott. A déli karavánút, ezen a térségen haladt, az Akabai-öböl és Geber között. Kr. e. 734-ben Edom kivívta a függetlenségét. Ettől fogva a határmenti villongások váltak megszokottá, Júda és Edom között. A feszültséget az fokozta, hogy 597-ben, az edomiták, nyíltan a hódító babiloni hadsereget támogatták Júda leigázása alkalmával. Sőt, katonai csapatokat is biztosítottak Jeruzsálem ostrománál, melyek részt vettek a város kifosztásában. (14. vers) Mindezek után az egyiptomi irányba menekülő júdeaiakat elfogták, és a hódítóknak kiszolgáltatták. Archeológiai leletek szerint ezt követően, a meghódított országba edomi telepesek nyomultak be. A végső vereséget követően Kr. e. 587-ben Nabukadneccar király Júda lakosságának jelentős részét saját országába, Babilonba deportáltatta.

Abdiás könyv jelentősége

Az Edomiták a Holt-tengertől délre eső hegyes területen éltek. Az ószövetségi könyvek „Seir földje lakóinak” nevezi meg ezt a népet. Ézsaútól származtatja Abdiás könyve az Edomitákat, amikor „Ézsaú hegyének” nevezi országukat. Az Edomita kultúrába enged bepillantást engedni a központi városuk „Szela”, melyet később Petrának (kövek városa) neveztek el. Petra romjai ma Jordániában található. A város úgy elbújt a hegyek takarásában, hogy évszázadokon keresztül csak a helyi beduinok ismerték a településhez vezető titkos keskeny ösvényt, mely egy hosszú sziklahasadékon keresztül vezet ma is a romokig. Maga a város Petra, szinte bevehetetlen volt, a megközelíthetetlen hegyek és félelmetes szakadékok miatt. Abdiás könyve megemlít egy másik Edomita települést, „Témán” városát, melyet ugyancsak legyőzhetetlen hatalmas hegyek fogtak körül és szinte bevehetetlennek tűnt. Témán városának lakói nagyon híresek voltak bölcsességükről, amelyet Abdiás könyve is felidéz 8-9 versben. A sziklás magaslatok lakói voltak az ókorban a hegyi sasok, melyek a helyi emberek jelképévé is vált, Abdiás erre tesz utalást.

A próféta visszamaradt a meghódított országban, hűségesen kitartott a hite és Istene mellett. Mindenkiben egy kérdés kavargott: miért történt mindez? Jeruzsálem pusztulásának emléke gyötrő fájdalommal töltötte el a túlélőket. A pusztulás még keservesebb akkor, amikor a testvérnép hátba támadta Júdát. Midőn a közelgő arám csapatok fenyegették Edomot, Abdiás ítéletet hirdet ellenük és mindazokkal szemben, akik örültek a pusztulásnak. Az ÚR napjáról szól, a helyreállításról, a vigasztalásról, az ítéletről és az üdvösségről.

Abdiás könyvének keletkezési ideje

A szövegben nem találunk közvetlen utalást a keletkezési időre vonatkozólag. Jeremiás írásának Edom elleni részével nagyon hasonló az 1,1-14b. Az is elképzelhető, hogy mindketten egy közös forrásból merítettek, mint régebbi hagyományból. Többen az Abdiás könyve eredetisége mellett érvelnek, és a jeremiási könyv másodlagosságát feltételezik. Az viszont egyértelmű, hogy az abdiási kifejezések apokaliptikus jellegű, míg a jeremiási kevésbé. Az 5. században már ismert volt, keletkezési ideje 586-560 közötti időszakban keresendő.

Abdiás könyvének teológiai jelentősége

Edom fiai Ézsaú csúfnevét viselték, melynek történetét 1Móz 25,29-30-ban találhatjuk meg. Az Edomiták Ábrahám és Izsák vérvonalából származtak, lényegében az Izraeliták közeli rokonai voltak, mivel Jákob ikertestvérétől Ézsútól eredeznek. A két nép között soha nem alakult ki a testvéri jellegű kapcsolat az évszázadok alatt. Bár azt is látjuk, hogy a Krónikák könyvének toledótjai (nemzetségtáblái) Edom törzsfőit is számba vették. (1Krón 1,43-54) Említést kell még tegyünk egy Obed Edom nevezetű családról, akinél Dávid a Szövetség Ládáját három hónapra letette, mielőtt Jeruzsálembe vitték volna. (2Sám 6,10-12; 1Krón 13,13-15,25) A honfoglaláskor kezdődtek el a nehézségek, amikor az Edomiták nem engedték területükön átvonulni a tizenkét törzs tagjait, azonban ekkor még fegyveres konfliktus nem alakult ki közöttük. (4Móz 20,14-21)

Vajon mi történt az Edomitákkal Jeruzsálem pusztulását követő időszakban? Jelentőségük a Kr. e. 460-ban megroppant, mivel egy arab népvándorlás elsöpörte az edomi kultúrát, majd a Kr. e. 312-ben féltett és híres városuk Petra is elesett és elnéptelenedett. A római megszállás idején Kr. e. 63 Idumea tartomány néven tartották számon. Innen származott Nagy Heródes (nevének jelentése: Hősi Ivadék; uralkodott: Kr. e. 40- Kr. u. 4 április 11-ig), aki a betlehemi gyermekgyilkosságra parancsot adott. Edom országáról a történelemben a végső nyomokat Kr. u. 70-ben találjuk, és szinte Jeruzsálemmel együtt pusztult el, és tűnt el végleg szemünk elől.

Több mint egy évezreden keresztüli erőszak jellemezte az edomi kultúrát. Az agresszió jelen van a történelemben, és az Edomiták is úgy vélték, hogy megfélemlítéssel meg lehet oldani a nagy kihívásokat. Vajon mennyit változott a világ napjainkra? Az edomi gondolkodás nem kísérti-e a ma emberét? Nem csupán a politikusokat, de bennünket – hétköznapi átlagembereket – akik erőszakra erőszakkal válaszolunk.

Isten figyeli a népek és nemzetek életét és erkölcsi tetteit. Olyan hosszan hallgat, hogy sokszor az emberek azt gondolják, hogy mindent megtehetnek, mert nincs isteni igazságszolgáltatás. Az ÚR napja pedig azt jelenti, hogy Isten megítéli a népeket és az embereket. Ez alól sem Izrael, sem Edom nem kivétel.

A könyvön átsüt az a gondolat, hogy Izrael Istenének van hatalma a népek felett, és a végső szót Jahve fogja kimondani az ítéletében. Edom felett is a történelemben végrehajtotta az isteni igazságszolgáltatást Izrael Istene. Edom bukása nem a júdai nemzeti bosszújának eredménye, hanem Isten ítélete!