A könyv szerzője és keletkezésének ideje:

1. A tizenkét ún. »kisprófétai« könyv közül az ötödik. Mégsem próféciákat tartalmaz, hanem elbeszélést, amelynek a hőse egy próféta: Jónás, Amittai fia.

2. A zsidó hagyomány attól a történeti személytől származtatja, akiről a Királyok könyve említést tesz. Másik álláspont szerint megírásának ideje valószínűleg a Kr. e. 4. szd. A fogságból való hazatérés után Ezsdrás és Nehémiás óriási erőfeszítéseket tettek Izráel népének újjászervezésére, a nemzeti és vallási tisztaság megóvására minden külső behatás ellen. Ezért voltak kénytelenek rendkívül szigorú intézkedéseket hozni azok ellen, akik idegen nőkkel kötöttek házasságot. A rajtuk keresztül érvényesülő befolyás már-már létében fenyegette a közösséget. Intézkedéseik azonban egészségtelen fejlődésnek a kiindulásai lehettek: Izráel el- és bezárkózása, a misszióról való megfeledkezés. Ez ellen íródhatott figyelmeztetésként a könyv, tehát Ezsdrás és Nehémiás kora után. Ezt a datálást támasztják alá nyelvi megfigyelések. Több olyan szót használ, amelyek Jón-on kívül csak Ezékielnél és ennél későbbi B-i könyvekben fordulnak elő és több olyat, amelyek a h. ÓSZ-ben csak a késői B-i és még későbbi B-án kívüli arámban fordulnak elő.

A könyv tartalma

Jónás – más prófétáktól eltérően – missziói feladatot kapott. Küldetése szerint abba az Asszíriába kellett mennie, amely kegyetlen háborúi során leigázott sok országot, köztük 722-ben Izráelt is. Náhum próféta könyve mutatja, hogy milyen izzó gyűlölettel néztek a kis népek Asszíriára és fővárosára, Ninivére, amely kiérdemelte a „vérontó város” nevet (Náh 3:1). Jónás magatartása ilyenformán érthető. Típusa ő annak az Izráelnek is, amely kiválasztottsága tudatában is azt várta, hogy Isten igazságtétele elpusztítja a gyilkos indulatú pogány népeket. A könyv elbeszélése azonban szembeszáll ezzel az indulattal. Egyfelől a pogányokat úgy mutatja be, mint akik esetenként istenfélőbbek az izráelita prófétánál: a hajósok pl. a viharban a maguk módján imádkoznak és megpróbálnak az utolsó percig emberségesek maradni, a niniveiek pedig megtérnek. Másfelől Isten valóságos párbeszédet folytat Jónással, hogy legyőzze a maga igazához ragaszkodó, szűkkeblű vallási elfogultságát.

Az elbeszélés tanítói céllal íródott, amely arra a kérdésre ad választ, hogy mi Isten terve a pogány népekkel és Izraellel? Isten a természetnek és az egész emberiségnek Ura, Ő mindenkin könyörül, aki hozzá tér. Izrael engedetlensége sem teheti erőtlenné Isten minden népet magához hívó szeretetét.

A könyv rövid, csupán négy fejezetből áll, de sokat mondó üzenete van még a ma embere számára is.

R.Pesch: Jónás könyve első fejezetének struktúrája

1 Elbeszélő rész és a félelem motívuma                              1:4-5.a

2     Tengerészek imája                                                        1:5a

3             Elbeszélő rész                                                        1:5.b.c-6.a

4                   Kapitány beszéde                                            1:6b

5                        Tengerészek beszéde                                1:7a

6                              Elbeszélő rész                           1:7b

7                                   Tengerészek beszéde                     1:8

Középpont: Jónás vallomása és a félelem motívuma          1:9-10a

VII                               Tengerészek beszéde                      1:10b

VI                            Elbeszélő rész                            1:10c

V                         Tengerészek beszéde                               1:11

IV                  Jónás beszéde                                     1:12

III            Elbeszélő rész                                          1:13

II      Tengerészek imája                                          1:14

I      Elbeszélő rész és a félelem motívum                1:15-16a