Szentségi körök az Ószövetségben

Isten a szentségi körökkel értette meg az ÓSZ-i emberrel, hogy nem lehet büntetlenül (következmények nélkül) átlépni bizonyos határokat. A „szent” fogalmával Isten kifejezte, hogy vannak olyan törvényszerűségek, amelyeket Isten félretett, elkülönített az ember védelmében. Ennek a körnek az áttörése a mai napig súlyos erkölcsi következményekkel jár. A Tízparancsolat minden igéje máig szentség, amit Isten értem magának tart fenn a mi életünkben is. Olyan, mint a part a folyónál – ettől marad mederben az élet. A „ne ölj”, „ne lopj” vagy a Szombat megtartása ebbe a körbe tartozik.

A „közönséges”-nek nevezett részleges vagy visszafordítható tisztátalanság, ma az egészségtelen vagy a fertőző fogalmának felel meg. Ebben az értelmében ma is érvényes. Ami akkor kultikus tisztátalanságot okozott, az ma is betegséget okoz, ha nem tartjuk be a higiéné szabályait. Az akkori körülmények között csak úgy tudta Isten megóvni népe életét a fertőzésektől, ha kultikus törvényként fogalmazta meg az egészségőrzés alapelveit. Abban a korban még nem voltak ismertek az olyan kifejezések, mint az egészségtelen, fertőző, bakteriális, ragályos.

A „tisztátalan” kör a szentségi körök másik véglete. Ahogyan a „szent” érinthetetlen volt az ember számára, ugyanúgy a „tisztátalan” is. Amint az első tiltás erkölcsi jelentőségű kérdésekre vonatkozik, ugyanúgy ez utóbbi tiltás is. A tisztátalan állatok húsának fogyasztását Isten olyan komoly tiltásnak ítélte meg, hogy kiemelte a kultikus törvények sorából (ahol a többi egészségőrzéssel kapcsolatos törvények voltak) és ebbe a kategóriába sorolta. Erkölcsi jelentőséget nyer az élet fenntartásának kérdése. A Teremtő tudta, hogy ezek a húsok olyan mértékben rongálják az ember egészségét, hogy az már az erkölcsi felelősség kategóriájába tartozik. Erre utal a tilalom indoklásában szereplő kijelentés: legyetek szentek, mert én az Úr szent vagyok (III.Móz.11,44-47).

Lényeges hangsúlyozni, hogy a tisztátalan húsok kérdése nem a rituális törvények között volt. Ezt erősíti az a megállapítás is, hogy míg a rituális törvények csak a zsidókra vonatkoztak, addig ezt a törvényt az idegenekre is kiterjesztették (III.Móz.17,10-13).

A modern tudományos ismeretek birtokában csodálni tudjuk azt a bölcsességet, ami a tisztátalan húsok tiltásában megmutatkozik. Ma már értjük, amit akkor csak erkölcsi indoklással tudtak elfogadni, hogy bizonyos élelmiszerek súlyosan károsítják az ember egészségét.

Ma is világos a szentségi körök üzenete. Az erkölcsi élet vagy az egészség törvényeinek áthágása súlyos következményeket hordoz. Amit Isten elkülönített, félretett, azzal a mi életünket védi. Nem azért tilt, hogy nehézzé tegye az életünket, hanem azért, hogy megmentse. Azzal, hogy az élet és egészség védelmének alapelvei bekerültek a vallásos törvények közül, azt akarja kifejezni, hogy  élet fenntartása, a lehető legjobb minőségben való őrzése nemcsak fizikai, hanem erkölcsi és vallásos kérdés is és szoros kapcsolatban áll az Istennel való kapcsolatunkkal.

Ősz-Farkas Ernő

előadó